Az ENVIENTA kriptotoken alapú üzleti modellje

avagy hogyan adjunk el valamit, ami ingyen van

Az ENVIENTA kriptotoken alapú üzleti modellje

avagy hogyan adjunk el valamit, ami ingyen van

Source: https://pixabay.com/hu/%C3%BCzleti-%C3%B6tlet-kreat%C3%ADv-hirdet%C3%A9s-p%C3%A9nz-3182375/

Napjainkban rengeteg olyan problémával küzd az emberiség, ami sürgős megoldásért kiált. Társadalmi egyenlőtlenség, a mesterséges intelligencia fejlődésével megszűnő munkakörök, vagy épp a klímaváltozás. Mind-mind olyan problémák, amik kezelése nem tűr halasztást. Talán sokunk számára ezek a távoli jövő problémáinak tűnnek, valójában azonban a folyamat már elkezdődött. Ennek aggasztó jele például a fokvárosi vízkrízis, melynek kezelésében az ENVIENTA projekt is részt vállal. Persze Fokváros messze van, “nem a mi problémánk” — mondhatnánk. A helyzet azonban az, hogy az előrejelzések szerint Fokváros csak az első helyszín és hamarosan egyre több várost fog érinteni a probléma. Tömegesen vállnak élhetetlenné városok, ahonnan milliós tömegek indulnak majd meg a még élhető városokba, és ezt bizony bárhol is éljünk, érezni fogjuk. Persze még mindig mondhatnánk azt, hogy a klímaváltozás nem a mi gondunk. Csakhogy a problémát mi okoztuk, így nekünk kell tenni ellene.

Az ENVENTA filozófiája, hogy ebben a helyzetben a szabadalmi rendszer és a jelenlegi kompetitív gazdasági modell csak hátráltatja a fejlődést. Hogy úgy mondjam: “nincs időnk ilyen butaságokkal pepecselni, hiszen ennél sokkal nagyobb a probléma”. Vagy ahogy barátunk, Michel Bauwens mondta: “az éghajlatváltozás korában nem engedhető meg 20 éves késedelem”.

Az ENVIENTA megoldása a problémára a nyílt forrás (open source everything). A kérdés már csak az, hogy miként építhető üzleti szempontból is fenntartható modell a nyílt forrás köré, vagy ahogy a címben megfogalmaztam: “hogyan adjunk el valamit, ami ingyen van?”

A nyílt forrás persze nem az ENVIENTA találmánya és sok példát láthatunk olyan nyílt forrású projektre ami üzletileg is fenntartható. Ezek üzleti modellje általában a kapcsolt szolgáltatások köré épül. Nyílt forrású hardver esetén ez általában a hardver gyártás és eladás szokott lenni. Tehát például egy nyílt forrású 3D nyomtató esetén a tervezés költségeit abból fedezik, hogy a cégtől megvásárolható a kész nyomtató, így nem kell magunknak otthon megépíteni. Nyilván sokan élnek a lehetőséggel, hiszen vagy nincsenek meg az eszközeik a gép előállításához, vagy egyszerűen nem akarnak erre időt és energiát fordítani. Ez a modell tehát jól működik a nyílt forrású hardverek esetén, ugyanakkor rengeteg dolog kell ahhoz, hogy sikeres lehessen. Amellett ugyanis, hogy valaki megtervezi a hardvert, meg kell oldania a gyártást, gondoskodnia kell a PR-ról, felépítenie a brandet, vagy adott esetben a piacot. Az ehhez szükséges sokrétű szaktudás csak nagyon kevés esetben van együtt. Ebben kíván segíteni az ENVIENTA. A megoldás központi eleme az ENVIENTA platform, ahol egymásra találhatnak a fogyasztók, a tervezők és a gyártók. Ahelyett viszont, hogy minden termékre külön startup jönne létre, itt megmarad a dinamikus jelleg. A platform adatbázisába ugyanis bárki feltöltheti a saját terveit, amit aztán célszerűen a fogyasztóhoz legközelebbi gyártó legyárt és leszállítja a fogyasztónak. Mindehhez az ENVIENTA biztosítja a platformot, franchise formájában a brandet, valamint a piacteret, így mindenkinek csak azzal kell foglalkoznia, amihez ért. Az ügyfeleknek az igények megfogalmazásával, a feltalálóknak a tervek elkészítésével, a gyártóknak pedig a gyártással, miközben az online piactér biztosítása és a brand építése az ENVIENTA feladata. Az ökoszisztémába bárki bekapcsolódhat, ha megfelel a követelményeknek, aminek része, hogy a bevétel bizonyos százaléka a feltalálót illeti. Így valósul meg nagyban, a kis projekteknél jól bevált üzleti modell. Itt az egymással versenyző szereplők inkább együttműködnek, az együttműködésen pedig mindenki nyer. Mivel a tervek szabadon felhasználhatóak, dönthet úgy a gyártó, hogy az ENVIENTA ökoszisztémán kívül valósítja meg a terméket, de ekkor nem használhatja sem a platform által biztosított piacteret, sem a brandet. A saját brand felépítése, a szükséges PR és a piac kiépítése pedig jóval magasabb összeg, mint amennyit a projekt támogatására kellene fordítania. Ráadásul így versenybe kerül az ENVIENTA-val mint branddel is, amit minden termék, gyártó és feltaláló együtt erősít. A járulékos költségek miatt egyszerűen nem éri meg a gyártónak, hogy az ökoszisztémán kívül gyártson. Együtt egyszerűbb mint külön-külön. Egyetlen mondatban talán így lehetne összefoglalni a modell lényegét, amivel végül “el tudjuk adni azt, ami ingyen van”.

Egy ilyen ökoszisztéma kiépítése azonban nem kis feladat. Egy világméretű hálózat és brand létrehozásának jelentős tőkeigénye van. A probléma az, hogy maga az ENVIENTA platform is nyílt forrású. Gyakorlatilag a platform maga is egy projektként fut majd a platformon. Egy ugyancsak ingyenesen elérhető dolog, amit “el kellene adnunk” ahhoz hogy erre tőkét vonjunk be. Egy hagyományos befektető általában részesedést kér a cégből a befektetett összeg fejében. Ebben az esetben viszont nincs miből részesedést adni, hisz az ENVIENTA hosszú távon sem a forráskódot, sem a brandet, sem az ökoszisztémát nem kívánja birtokolni. A szerencse az, hogy amióta megjelentek a kriptovaluták és a blokklánc, azóta a fenti felállásra is van üzleti modell.

A bitcoin vagy az Ethereum például ugyanúgy nyílt forráskódú mint ahogy az ENVIENTA platform, mégis jelentős (sok milliárd dolláros) értéket képviselnek. A dolog nyitja, hogy mind a bitcoin mind az Ethereum saját kriptovalutával rendelkezik, ami csak az adott ökoszisztémában képvisel értéket. Bárki pár órányi munkával lemásolhatja a bitcoin vagy az Ethereum hálózatát, de az azon létrehozott kriptovaluta nem fog érni semmit. Ez az, ami egyedivé teszi az “eredeti” bitcoin és Ethereum hálózatot annak ellenére, hogy a forráskódjuk teljesen nyitott. De mi adja a bitcoin értékét? Én azért fogadom el a bitcoint a munkámért cserébe, mert tudom, hogy eztán az általam birtokolt bitcoint más is el fogja fogadni tőlem fizetség gyanánt. Elfogadom, mert más is elfogadja, és ha én elfogadom, másnak is érdemes elfogadnia, mivel azzal nálam fizethet. Jól látható, hogy ha létrejön a kritikus méretű elfogadó hálózat, onnantól az ökoszisztéma organikus fejlődésre képes. Ezt hívjuk hálózat effektusnak. No de hogy lehet beindítani egy ilyet? A kérdés kicsit tyúk/tojás problémának tűnik, hiszen amíg nem fogadja el más, addig nekem sem érdemes elfogadni az adott kriptovalutát. A probléma megoldása az ICO (Initial Coin Offering), ami azt jelenti, hogy a kriptovaluta készlet egy részét egyben eladjuk egy közösségi finanszírozás kampány keretében. Meghatározzuk azt a pénzösszeget, ami az alap, önálló, organikus növekedésre képes ökoszisztéma kialakításához szükséges és közösségi finanszírozás kampányt indítunk ennek összegyűjtésére. A közösségi finanszírozás azért jó, mert a befektetők közt megoszlik a kockázat. A befektetők a befektetett pénz fejében jutányos áron kapnak kriptotokeneket, amiket az ökoszisztémán belül tudnak elkölteni. Ez nagyon hasonlít a hagyományos közösségi finanszírozás modelljéhez, ahol a befektetők jutányos áron (pl. 50% kedvezménnyel) juthatnak hozzá az elkészült termék egyes példányaihoz. A kriptotokenek később az ökoszisztémán belül termékekre vagy szolgáltatásokra válthatóak, vagy értékesíthetőek a tőzsdén mások számára. Mivel a tokenek árfolyamát a piac törvényei és a kereslet/kínálat viszonya határozza meg, ezért az a részvényekhez, vagy hagyományos valutákhoz hasonlóan emelkedhet. Erre sok példát láthatunk a kriptovaluták világában.

Az ENVIENTA ICO során tehát le fogunk generálni egy fix mennyiségű kriptotoken készletet, aminek egy részét értékesítjük. A befolyt pénzösszegből kívánjuk megvalósítani az ENVIENTA platformot, felépíteni az ENVIENTA brandet és a franchise rendszerét, valamint kiépíteni az alap ökoszisztémát, ami már képes az önálló, organikus növekedésre. Ez utóbbi cél teljesítéséhez maker space-eket, oktató központokat, önálló projekteket, és gyártókat fogunk támogatni, akiktől a támogatás fejében nem üzletrészt kérünk, hanem azt, hogy csatlakozzanak az ökoszisztémához, és ezzel vállalják azt, hogy ENVIENTA tokenek fejében értékesítik termékeiket és szolgáltatásaikat. A folyamat felett az ENVIENTA alapítvány fog bábáskodni mindaddig, amíg erre szükség van. Úgy gondoljuk, hogy az ökoszisztéma hosszú távon képes lesz önállóan is működni, az ENVIENTA kontrollja nélkül.

Hiszünk abban, hogy egy ilyen önálló, organikus növekedésre képes ökoszisztéma végül vírusként terjedhet el a világon, elszippantva az erőforrásokat a hagyományos kompetitív gazdasági modellektől, és alapja lehet egy új, kooperatív piacnak.


Amennyiben bónuszokat szeretnél kapni az ENVIENTA rövidesen induló ICO token értékesítéséből, a fel kell iratkoznod a white listre. A white list feliratkozói kapnak elsőként értesítést arról ha elindult a kampány. http://envienta.com/whitelist.php